Rövid magyarázat (definíció)

Az „indignált” szó jelentése felháborodott, méltatlankodó. Az a személy, aki indignált, erős érzelmi reakciót mutat valamilyen igazságtalanság vagy sérelem miatt.

Eredet (etimológia)

Az „indignált” szó a latin „indignari” igéből származik, amelynek jelentése „méltatlankodni”, „felháborodni”. A latin szó az „in-” előtagból és a „dignus” szóból tevődik össze, amelynek jelentése „méltó”. Tehát az eredeti jelentés szerint valami olyasmi miatt háborodunk fel, ami méltatlan.

Kategória (szakterület, témakör)

Az „indignált” kifejezés elsősorban az érzelmek és pszichológia területéhez tartozik. Emellett gyakran használják irodalmi és köznyelvi kontextusban is.

Részletesebb magyarázat

Az indignált állapot egy erős érzelmi reakció, amely gyakran dühvel és frusztrációval jár együtt. Az ilyen reakciók általában akkor fordulnak elő, amikor valaki úgy érzi, hogy igazságtalanul bántak vele vagy másokkal. Az indignáció egy természetes emberi reakció arra, hogy megvédjük saját vagy mások méltóságát és igazságérzetét.

Szinonimák (rokon értelmű szavak)

• Felháborodott
• Méltatlankodó
• Dühös
• Haragos
• Bosszús

Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)

• Nyugodt
• Kiegyensúlyozott
• Elégedett
• Békés
• Közömbös

Példamondatok

• A diákok indignáltan reagáltak a tanár igazságtalan döntésére.
• A lakók méltatlankodva fogadták a hírét a tervezett építkezésnek.
• Indignáltan tiltakozott a munkahelyi visszaélések ellen.

Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)

Az „indignált” kifejezést széles körben használják mind a szakmai mind pedig a köznyelvi kommunikációban. Az irodalomban gyakori eszköze az érzelmek kifejezésének, míg a pszichológiában az emberi reakciók elemzésében játszik szerepet. A hétköznapi beszédben is gyakran találkozunk vele, amikor valaki erős érzelmi reakcióját akarjuk leírni.

Kapcsolódó szavak

• Méltóság
• Igazságérzet
• Düh
• Sérelem
• Bosszúság