Rövid magyarázat (definíció)
Az „ipso facto” egy latin kifejezés, amely azt jelenti, hogy „önmagából következően” vagy „önmagában véve”. Ezt a kifejezést gyakran használják jogi és filozófiai szövegekben, amikor valami természetéből fakadóan igaz vagy érvényes.
Eredet (etimológia)
Az „ipso facto” kifejezés a latin nyelvből származik. Az „ipso” szó az „ipse” névmás ablativusa, ami azt jelenti: „önmaga”, míg a „facto” a „facere” igéből ered, jelentése: „tenni”, „cselekedni”. Együtt tehát szó szerint azt jelenti: „az önmagából következő tett”.
Kategória (szakterület, témakör)
Az „ipso facto” kifejezés főként jogi és filozófiai szövegekben található meg, de használata nem korlátozódik kizárólag ezekre a területekre. Gyakran alkalmazzák tudományos írásokban és köznyelvi beszélgetésekben is, amikor valamit természetes következményként szeretnének bemutatni.
Részletesebb magyarázat
Az „ipso facto” kifejezés alkalmazása során arra utalunk, hogy egy adott tény vagy állítás igazsága önmagában áll fenn, anélkül hogy további bizonyítékokra lenne szükség. Például egy törvény megszegése ipso facto bűncselekménynek minősül – tehát maga a törvényszegés ténye elég ahhoz, hogy bűncselekményről beszéljünk.
Szinonimák (rokon értelmű szavak)
- Önmagában véve
- Természeténél fogva
- Szükségszerűen
- Automatikusan
Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)
- Feltételesen
- Külső okból
- Külső beavatkozás nélkül nem
Példamondatok
- A szerződés megszegése ipso facto jogi következményekkel jár.
- A gravitáció ipso facto hat minden tárgyra.
- A bíróság döntése ipso facto érvényes.
Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)
Az „ipso facto” kifejezést leggyakrabban jogi szövegekben találjuk meg, például szerződésekben és törvényekben. Emellett filozófiai értekezésekben is gyakran előfordul. A köznyelvben ritkábban használják, de akadnak olyan esetek, amikor valaki ezzel a kifejezéssel szeretné hangsúlyozni egy állítás természetes igazságát.
Kapcsolódó szavak
- A priori – előzetes ismeretek alapján
- De jure – jogilag érvényes
- Ex officio – hivatalból
- Sine qua non – nélkülözhetetlen feltétel
