Rövid magyarázat (definíció)

Az „attributív” szó olyan jelzőt vagy melléknevet jelöl, amely közvetlenül egy főnév előtt áll és annak tulajdonságát, jellemzőjét határozza meg. Az ilyen típusú jelzők szoros kapcsolatban vannak a főnévvel, amelyet módosítanak.

Eredet (etimológia)

Az „attributív” szó a latin „attribuere” igéből származik, amelynek jelentése „hozzárendelni”, „tulajdonítani”. Az „attribuere” ige az „ad-” előtagból és a „tribuere” igéből tevődik össze, amely utóbbi jelentése „osztani”, „juttatni”. Az angol nyelvbe a latin eredetű francia közvetítésével került be.

Kategória (szakterület, témakör)

Az attributív kifejezés elsősorban a nyelvészet és a grammatika területén használatos. Ezen belül is leginkább a mondattan (szintaxis) és a morfológia foglalkozik vele.

Részletesebb magyarázat

Az attributív melléknevek olyan jelzők, amelyek közvetlenül a főnév előtt állnak és annak tulajdonságait határozzák meg. Például az „piros autó” kifejezésben az „piros” attributív melléknévként funkcionál. Az attributív melléknevek különböznek a predikatív melléknevektől, amelyek az állítmány részeként jelennek meg egy mondatban, például: „Az autó piros.”

Az attributív használat gyakori számos nyelvben, és fontos szerepet játszik abban, hogy pontosan meghatározzuk és leírjuk a dolgokat. A magyar nyelvben az attributív jelzők általában közvetlenül a főnév előtt állnak, de más nyelvekben eltérő lehet a helyzetük.

Szinonimák (rokon értelmű szavak)

– Jelző
– Melléknév
– Leíró szó

Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)

– Predikatív
– Állítmányi

Példamondatok

– A zöld fű puha volt.
– Egy régi könyvet találtam a polcon.
– A boldog gyermek mosolya mindent beragyogott.

Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)

Az attributív jelzők használata mind szakmai, mind köznyelvi kontextusban gyakori. Nyelvtani elemzéseknél különösen fontos szerepet játszanak, de hétköznapi beszédben is elengedhetetlenek ahhoz, hogy pontosan fejezzük ki gondolatainkat.

Kapcsolódó szavak

– Főnév
– Melléknév
– Szintaxis
– Morfológia
– Nyelvtan