Rövid magyarázat (definíció)
A peroráció a szónoki beszéd befejező, összegző része; régies használatban magát a szónoklatot is jelentheti.
Eredet (etimológia)
A latin peroratio („a beszéd lezárása”) átvétele; a perorare („végigbeszél, beszédet befejez”) igéből.
Kategória (szakterület, témakör)
Retorika, irodalomtudomány, történeti nyelvhasználat.
Részletesebb magyarázat
A klasszikus szónoklat végén a beszélő felidézi a legfontosabb érveket, levonja következtetését, és gyakran a hallgatóság érzelmeire is hat. A peroráció így megerősíti az egész beszéd üzenetét. Nem egyszerűen az utolsó mondatot jelöli. Régebbi szövegekben hosszabb, ünnepélyes beszédet is nevezhetnek így.
Szinonimák (rokon értelmű szavak)
Záróbeszéd, szónoki befejezés, összegző lezárás; régiesen szónoklat.
Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)
Retorikai szerkezeti párja a bevezetés, latinul exordium.
Példamondatok
- A perorációban a szónok ismét összefoglalta a legfontosabb érveket.
- Az ünnepi beszéd hatásos perorációval zárult.
Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)
Beszédelemzésben, retorikaoktatásban és régi irodalmi szövegek értelmezésében használatos.
Kapcsolódó szavak
Perorál, retorika, szónoklat, epilógus.
