Rövid magyarázat (definíció)
Külsejével és öltözékével feltűnően sokat törődő, ezért gúnyolt férfi.
Eredet (etimológia)
Tudatos magyar szóalkotás a pipere szócsaládjából, a gyerkőc és hasonló szavak mintájára. A szócsalád távolabbi alapja a latin piper („bors”).
Kategória (szakterület, témakör)
Köznyelv, szépirodalom.
Részletesebb magyarázat
A piperkőc rosszalló, gúnyos elnevezés. A beszélő azt kifogásolja vele, hogy valaki túlzott jelentőséget tulajdonít a divatnak és a megjelenésének. Nem semleges szó az ápolt vagy elegánsan öltöző emberre; a minősítés mindig a beszélő értékítéletét tükrözi.
Szinonimák (rokon értelmű szavak)
Divatmajom, ficsúr; részben dandy.
Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)
Nincs pontos antonimája; az elhanyagolt külsejű csak egy szempontból állítható szembe vele.
Példamondatok
- A regény piperkőce minden reggel sokáig válogatja a nyakkendőjét.
- A színpadon egy hiú piperkőc alakja jelent meg.
Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)
Gúnyos beszédben, szereplőjellemzésben és régebbi irodalomban.
Kapcsolódó szavak
Pipere, piperészkedik, ficsúr, dandy.
