Rövid magyarázat (definíció)
Valakinek a halála után megjelent vagy neki halála után odaítélt; régebben utószülöttet is jelentett.
Eredet (etimológia)
A latin postumus („legutolsó, utószülött”) szóból. A posthumus h betűs alak későbbi, téves etimológiai társítás eredménye.
Kategória (szakterület, témakör)
Irodalom, művészet, közélet, történeti szóhasználat.
Részletesebb magyarázat
Posztumusz kiadáskor az alkotás a szerző halála után jelenik meg, posztumusz kitüntetéskor az elismerést már elhunyt személy kapja. Régi használatban az apja halála után született gyermek jelzője is lehetett. A magyar helyes alak posztumusz, nem poszthumusz. Nem általában későit vagy utólagosat jelent.
Szinonimák (rokon értelmű szavak)
Halál utáni; műnél hátrahagyott.
Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)
Nincs közvetlen antonimája; az életében megjelent vagy odaítélt körülíró ellenpont.
Példamondatok
- A költő kézirata posztumusz kötetben jelent meg.
- Az elhunyt kutató posztumusz kitüntetést kapott.
Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)
Életrajzokban, könyvkiadásban és elismerések ismertetésekor.
Kapcsolódó szavak
Utószülött, hagyaték, posztumusz kiadás, kitüntetés.
