rítus: Hagyományosan szabályozott, jelképes cselekvés vagy szertartás; vallási közegben szertartási rend is.
A szó eredete
A latin ritus szóból származik, jelentése szokás, vallási szertartás.
Kategória
Főnév; vallási és társadalomtudományi kifejezés.
Részletes magyarázat
A rítus valamely közösség számára jelentést hordozó, meghatározott módon végrehajtott cselekvés. Lehet beavatási, temetési vagy ünnepi szertartás. Egyházi használatban teljes liturgikus hagyományt is megnevezhet. A rituáléval közeli rokon értelmű, de a rítus gyakran az egyes cselekvésre vagy annak hagyományos formájára helyezi a hangsúlyt.
Szinonimák
Szertartás, szertartási rend, hagyományos szokás.
Antonimák
Nincs közvetlen antonimája.
Példamondatok
- A beavatási rítus a közösséghez tartozást jelzi.
- A kutató temetési rítusokat hasonlított össze.
- Az egyház több liturgikus rítust őriz.
Használati területek
Vallástudomány, néprajz, antropológia, egyházi nyelv.
Kapcsolódó szavak
- rituálé
- liturgia
- szertartás
- rituális
- ritualizáció
