rúna: A régi germán írásrendszerek egyik betűjele.
A szó eredete
Germán eredetű szó; korai jelentéskörében a titok és a bizalmas közlés fogalma is szerepelt.
Kategória
Főnév; írástörténeti és régészeti kifejezés.
Részletes magyarázat
A rúnák több, egymástól eltérő germán ábécéhez tartoztak, amelyeket futhark néven is említenek. Kőre, fára, fémre és más felületekre írták vagy vésték őket. Nem minden rovásjel rúna, és a magyar rovásírás nem azonos a germán rúnaírással. Modern kulturális használatuk különválasztandó a történeti írásbeliségtől.
Szinonimák
Germán írásjel, rúnabetű.
Antonimák
Nincs közvetlen antonimája.
Példamondatok
- A kövön több rúna maradt fenn.
- A régész megfejtette a felirat rúnáit.
- A múzeum a rúnaírás történetét mutatta be.
Használati területek
Régészet, nyelvtörténet, írástörténet, germán kultúra.
Kapcsolódó szavak
- rúnaírás
- írásjel
- germán
- relikvia
