tabulatúra: Olyan zenei lejegyzés, amely főként a hangszer megszólaltatásának helyét vagy módját jelöli.
A szó eredete
A latin tabula, tábla szó családjából, európai közvetítéssel.
Kategória
Főnév; zene.
Részletes magyarázat
Húros hangszereknél például húrokat és fogási helyeket mutathat, nem kizárólag hagyományos hangjegyeket használ. Történeti lant- és billentyűs tabulatúrák is ismertek. A jelrendszer részletei változnak, így az időtartam jelölését is az adott típus szerint kell olvasni.
Szinonimák
Fogásjelölő kottaírás; körülírás.
Antonimák
Nincs közvetlen antonimája.
Példamondatok
- A gitáros tabulatúrából tanulta meg a dalt.
- A kutató lanttabulatúrát írt át.
- A tabulatúra számai fogási helyeket jeleztek.
Használati területek
Hangszeroktatás, zenetörténet, kottakiadás.
Kapcsolódó szavak
- notáció
- kotta
- szolfézs
