vátesz: Látnok, jós; különösen a közösség jövőjét hirdető költő.
A szó eredete
A latin vates, vagyis jós, ihletett költő szóból.
Kategória
Főnév; irodalmi és választékos szó.
Részletes magyarázat
A vátesz szerepében a költő a közösség sorsát értelmezi, és jövőre vonatkozó látomást fogalmaz meg. Az irodalomtörténeti használat elsősorban költői szerepfelfogást jelöl. Nem feltétlenül szó szerinti természetfeletti jóslóképesség állításáról van szó.
Szinonimák
Látnok, jós, prófétaköltő.
Antonimák
Nincs közvetlen ellentéte.
Példamondatok
- A költő váteszként szólalt meg.
- A tanulmány a romantikus vátesz szerepét elemzi.
- A kritikus nem váteszt, hanem kételkedő gondolkodót látott benne.
Használati területek
Irodalomtörténet, költészet, esztétika.
Kapcsolódó szavak
- próféta
- poéta
- vízió
