Rövid magyarázat (definíció)
Az abriktol régies, német eredetű ige: kiképez, fegyelmez; átvitt vagy durva használatban ver, páhol. Faipari értelemben deszkát egyenesre gyalul, egyenget.
Eredet (etimológia)
Az „abriktol” szó eredete a német „abrichten” igére vezethető vissza, amely hasonló jelentéssel bír: kiegyenlít, simít. A magyar nyelvbe a német iparosok és mesterek hatására került be ez a kifejezés, különösen az asztalos szakmában.
Kategória (szakterület, témakör)
Régies köznyelv, katonai és mesterségnyelv; faipar.
Részletesebb magyarázat
A német abrichten ige kiképzést, idomítást, illetve megfelelő alakra igazítást is jelent. Ennek megfelelően a magyar szó személy fegyelmezésére, durvább összefüggésben ütlegelésére, továbbá faanyag egyengető gyalulására is utalhat. A konkrét jelentést a tárgy és a szövegkörnyezet dönti el.
Szinonimák (rokon értelmű szavak)
Kiképez, fegyelmez; ver, páhol; faipari használatban gyalul, egyenget.
Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)
Nincs valamennyi jelentésre érvényes közvetlen ellentéte.
Példamondatok
- A régi elbeszélésben a kiképző abriktolta az újoncokat.
- A mester abriktolta a deszkát az illesztés előtt.
- A szótár az abriktol durva, ver jelentését is feltünteti.
Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)
Főként régi katonai, mesterségnyelvi és irodalmi szövegekben fordul elő. A mai faipari megnevezés inkább az egyengetés vagy gyalulás.
Kapcsolódó szavak
- Gyalu
- Asztalos
- Faipar
- Barkácsolás
- Simítás
- kiképzés
- fegyelmezés