Rövid magyarázat (definíció)

Az alligáció egy retorikai eszköz, amelynek lényege, hogy egymás után következő szavak kezdőhangjai azonosak vagy hasonlóak. Ez a technika gyakran használatos a költészetben és a prózában, hogy ritmust, hangulatot vagy hangsúlyt adjon a szövegnek.

Eredet (etimológia)

Az alligáció szó latin eredetű, az „alliteratio” kifejezésből származik, amely az „ad-” (hozzá) és „littera” (betű) szavak összevonásából keletkezett. Az alliteráció tehát szó szerint azt jelenti, hogy „ugyanazon betű hozzáadása”.

Kategória (szakterület, témakör)

Az alligáció a nyelvészet és az irodalom területéhez tartozik. Elsősorban stilisztikai eszközként használják a költészetben és a prózában, de megtalálható a reklámokban, beszédekben és dalszövegekben is.

Részletesebb magyarázat

Az alligáció célja többféle lehet:

• Hangzásbeli hatás: Az ismétlődő kezdőhangok zenés ritmust adnak a szövegnek.
• Memorizálhatóság: Az ismétlődő hangok segítenek emlékezetessé tenni a mondatokat.
• Hangulatkeltés: Bizonyos hangok ismétlése különféle érzelmi hatást kelthet.

Egy példa erre:

„She sells sea shells by the sea shore.”

Itt az „s” hang ismétlése ritmust és dallamot ad a mondatnak.

Szinonimák (rokon értelmű szavak)

• Alliteráció
• Kezdőhang-ismétlés
• Betűrím

Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)

Az alligációnak nincs közvetlen antonímája, mivel ez egy specifikus stilisztikai eszköz. Azonban általánosan véve az olyan írásmódok tekinthetők ellentétesnek, amelyek nem használnak ismétlődő kezdőhangokat.

Példamondatok

• „Peter Piper picked a peck of pickled peppers.”
• „Big black bear bit a big black bug.”
• „Friendly frogs frolic in the forest.”

Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)

Az alligáció széles körben alkalmazható:

• Költészet: A verssorok ritmusának és dallamosságának fokozására.
• Irodalom: Karakterek neveinek megjegyezhetőségének növelésére.
• Reklámok: Szlogenek emlékezetessé tételére.
• Dalszövegek: Ritmus és dallam fokozására.

Kapcsolódó szavak

• Anafora: Szavak vagy kifejezések ismétlése mondatok elején.
• Asonancia: Magánhangzók ismétlése közeli szavakban.
• Konszonancia: Mássalhangzók ismétlése közeli szavakban.