Rövid magyarázat
Az ámokfutó féktelenül, pusztítóan vagy súlyosan veszélyeztető módon cselekvő személy. Átvitt értelemben sorozatos károkat okozó magatartásra is használják.
Eredet (etimológia)
Az „ámokfutó” szó eredete a maláj „amuk” szóból származik, amely őrjöngést vagy dühöngést jelent. A maláj kultúrában az „amuk” egy olyan állapotot ír le, amikor valaki hirtelen dührohamot kap és kontrollálhatatlanul kezd el pusztítani. Az európai nyelvekbe ez a kifejezés a 16-17. században került át, amikor a felfedezők és kereskedők találkoztak ezzel a jelenséggel Délkelet-Ázsiában.
Kategória (szakterület, témakör)
Az „ámokfutó” szó leginkább a pszichológia és kriminológia területén használatos. Ezen kívül gyakran találkozhatunk vele a médiában, amikor súlyos bűncselekményekről vagy erőszakos eseményekről számolnak be.
Részletesebb magyarázat
A szó erőszakos, romboló viselkedést ír le; a sajtóban veszélyesen közlekedő személyre is alkalmazzák. Nem önálló pszichiátriai diagnózis, és a megnevezésből nem lehet mentális betegséget megállapítani. Átvitt használata erősen értékelő és túlzó lehet.
Szinonimák (rokon értelmű szavak)
- Dühöngő
- Őrjöngő
- Romboló
- Zabolátlan
- Kontrollálhatatlan
Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)
- Békés
- Nyugodt
- Kiegyensúlyozott
- Megfontolt
- Kontrollált
Példamondatok
- A városban tegnap este egy ámokfutó autós okozott több balesetet.
- A rendőrség gyorsan közbelépett, hogy megfékezze az ámokfutót.
- A pszichiáter szerint az ámokfutás hátterében súlyos mentális zavar állhat.
- A hírekben gyakran hallani ámokfutókról, akik fegyverrel támadnak ártatlan emberekre.
- Egyes filmekben az ámokfutók karakterei rendkívül drámai hatást keltenek.
Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)
Köznyelvben, sajtónyelvben, irodalomban és kriminológiai leírásokban fordul elő. Szakmai szövegben a cselekedetek és az esetleges diagnózis külön meghatározást igényelnek.
Kapcsolódó szavak
- dühkitörés
- agresszió
- erőszak
- önkontroll