Rövid magyarázat (definíció)
Az anatéma egyházi átok, kiközösítő ítélet; átvitt értelemben erős elítélés vagy megbélyegzés.
Eredet (etimológia)
A görög anathéma a vallási nyelvben átokkal sújtott dolgot jelölt; a latin anathema közvetítette.
Kategória (szakterület, témakör)
Vallástörténet, egyháztörténet, választékos köznyelv.
Részletesebb magyarázat
Egyháztörténeti használatában súlyos elutasítást, a közösségből való kizárást fejezhet ki. Pontos tartalma korszakonként és felekezetenként eltérhet. Átvitt értelemben valamely személyre vagy nézetre kimondott teljes elutasítás. A mai publicisztikában az „anatémát mond rá” fordulat rendszerint képletes.
Szinonimák (rokon értelmű szavak)
Egyházi átok, kiközösítés; átvitt értelemben megbélyegzés.
Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)
A szövegtől függően áldás, befogadás, feloldozás; ezek nem minden használatban pontos ellentétek.
Példamondatok
- A történész az anatéma egykori szerepét ismertette.
- A vitázó anatémát mondott az új elképzelésre.
- A regényben az anatéma a közösségből való kirekesztést jelképezi.
Használati területek
Történeti és vallási szövegekben, illetve erőteljes publicisztikai fordulatként fordul elő.
Kapcsolódó szavak
- dogma
- kiközösítés
- exkommunikáció