Rövid magyarázat (definíció)

Az „apelláta” szó a jogi terminológiában használatos kifejezés, amely egy olyan bírósági döntésre utal, amelyet egy magasabb szintű bíróság felülvizsgál. Az apelláta tehát az ítélet elleni fellebbezést jelenti.

Eredet (etimológia)

Az „apelláta” szó latin eredetű, az „appellare” igéből származik, amely azt jelenti, hogy „fellebbezni” vagy „megszólítani”. A latin nyelvből került át a középkori jogi terminológiába, majd onnan a modern jogrendszerekbe.

Kategória (szakterület, témakör)

Az „apelláta” kifejezés elsősorban a jogtudomány és a bírósági eljárások területén használatos. Ezen belül is leginkább a polgári és büntetőjogi eljárásokban találkozhatunk vele.

Részletesebb magyarázat

Az apelláta eljárás során az elsőfokú bíróság által hozott ítéletet egy magasabb szintű bíróság vizsgálja felül. Az ilyen típusú eljárások célja, hogy biztosítsák az igazságosságot és a jogszerűséget. Amennyiben az elsőfokú ítéletben hibát vagy jogsértést találnak, az apelláta bíróság megváltoztathatja vagy megsemmisítheti azt. Az apelláta eljárás során új bizonyítékokat is bemutathatnak, és új tanúkat is meghallgathatnak.

Szinonimák (rokon értelmű szavak)

• Fellebbezés
• Felülvizsgálat
• Revízió
• Jogorvoslat

Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)

• Elsőfokú ítélet
• Végleges döntés
• Jogerős ítélet

Példamondatok

• A vádlott ügyvédje apellátát nyújtott be az elsőfokú ítélet ellen.
• Az apelláta bíróság megsemmisítette az előző döntést.
• A fellebbviteli eljárás során új bizonyítékokat mutattak be.

Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)

Az „apelláta” kifejezést elsősorban szakmai környezetben, különösen jogi dokumentumokban és bírósági ügyekben használják. Köznyelvi használata ritkább, de előfordulhat újságcikkekben és híradásokban is, amikor bírósági ügyekről van szó.

Kapcsolódó szavak

• Bíróság
• Ítélet
• Büntetőjog
• Polgári perrendtartás
• Tárgyalás