Rövid magyarázat (definíció)
Az originaliter jelentése: latinul eredetileg, eredeti alakban vagy eredetiben.
Eredet (etimológia)
A latin originalis „eredeti” melléknévből képzett határozószó, -iter végződéssel. A szócsalád alapja az origo „eredet”.
Kategória (szakterület, témakör)
Latin nyelv, történeti iratok, filológia.
Részletesebb magyarázat
Magyar szövegbe illesztett latin határozószóként főként régebbi tudományos és hivatali iratokban fordul elő. Jelezheti, hogy valamit eredeti példányban közölnek vagy őriznek, máskor az eredeti állapotra, kezdeti megfogalmazásra utal. Fordításakor a teljes mondat dönti el, hogy az „eredetileg” vagy az „eredetiben” a megfelelő.
Szinonimák (rokon értelmű szavak)
Eredetileg, eredetiben, eredeti formában.
Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)
Másolatban, átdolgozva; az adott jelentés szerint.
Példamondatok
- A leltár szerint az oklevél originaliter maradt fenn.
- A kutató megvizsgálta, mit tartalmazott originaliter a szöveg.
Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)
Régi latin és magyar hivatali szövegekben, forráskiadásokban és filológiai magyarázatokban.
Kapcsolódó szavak
Originále, originális, másolat, oklevél.
