Rövid magyarázat (definíció)
Az ornamentáció jelentése: díszítés, díszítőelemek alkalmazása; zenében hangdíszítés.
Eredet (etimológia)
A latin ornamentum „dísz, ékítmény” szócsaládjából származó nemzetközi elnevezés.
Kategória (szakterület, témakör)
Művészet, építészet, zene.
Részletesebb magyarázat
Képző- és iparművészetben az ornamentáció egy felület vagy tárgy díszítő kialakítását jelenti. Zenében a dallam kiegészítő hangokkal, trillákkal vagy más díszítésekkel történő alakítására vonatkozik. A szó a díszítés folyamatát és módját is hangsúlyozhatja. Nem csupán fölösleges ráadást jelent: stílusjegy és kifejezőeszköz is lehet.
Szinonimák (rokon értelmű szavak)
Díszítés, ékítés; zenében hangdíszítés.
Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)
Dísztelenség, díszítés elhagyása; helyzeti ellenpontként.
Példamondatok
- A homlokzat ornamentációja növényi formákra épül.
- Az előadó a barokk darab ornamentációját tanulmányozta.
Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)
Építészeti és művészeti leírásokban, zenetörténetben és előadói gyakorlatban.
Kapcsolódó szavak
Ornamentika, ornamentum, trilla, díszítőmotívum.
