Mit jelent a numerózus szó?
Rövid magyarázat
A numerózus szó alapjelentése: nagy számú, sokaságot alkotó, népes, számos. Olyan személyekre, csoportokra, jelenségekre vagy elemekre mondjuk, amelyekből feltűnően sok van. A szó választékosabb, kissé könyvszagúbb hatású, ezért a hétköznapi beszédben ritkábban fordul elő, mint a „sok”, a „számos” vagy a „népes”.
A magyar nyelvben ugyanakkor a numerózus szónak van egy régebbi, stilisztikai-irodalmi árnyalata is: jelentheti azt is, hogy ritmusos, ütemes, jól tagolt. Ez a jelentés ma már jóval ritkább, inkább nyelvészeti, irodalomtörténeti vagy retorikai szövegekben találkozhatunk vele.
Eredet
A numerózus szó etimológiája a latin nyelvig vezethető vissza. Alapalakja a latin numerosus, amely a numerus szóból származik. A numerus elsődleges jelentése „szám”, „mennyiség”, de a klasszikus latinban jelenthetett „ütemet”, „ritmust”, „mértéket” is. Innen érthető a szó kettős jelentésfejlődése:
- egyrészt: sokasággal, nagy számmal bíró;
- másrészt: ritmikus, szabályos lejtésű, ütemesen szerkesztett.
A magyarba a szó művelt, latin műveltségű közvetítéssel került be, valószínűleg a tudományos, retorikai és irodalmi szóhasználat útján. Tipikus latinizmus: nem népies eredetű, hanem iskolázott nyelvhasználatban honosodott meg. Hangalakja és képződése is ezt tükrözi, hiszen a -ózus végződés több magyarba került latin eredetű szóban megjelenik.
Kategória
- Szakterület: nyelvészet, etimológia, stilisztika, irodalomtudomány
- Témakör: jelentéstan, választékos szókincs, latin eredetű műveltségszavak
- Nyelvi minősítés: választékos, ritkább, részben régies vagy szaknyelvi
Részletesebb magyarázat
Ha azt mondjuk, hogy egy közösség numerózus, akkor arra utalunk, hogy sok tagból áll. Például egy numerózus család nagy létszámú családot jelent. Egy numerózus közönség azt jelenti, hogy sokan jelentek meg. Ilyenkor a szó inkább mennyiségi jellegű, vagyis a létszámra, darabszámra, sokaságra helyezi a hangsúlyt.
Ez a jelentés valamelyest emelkedettebb hangulatot kelt. Nem teljesen mindegy ugyanis, hogy azt mondjuk: „sok ember volt ott”, vagy azt, hogy „numerózus közönség gyűlt össze”. Az utóbbi formálisabb, írottabb, retorikusabb hatású. Gyakran fordul elő tudományos, publicisztikai, jogi vagy esszészerű szövegekben, ahol a szerző tudatosan választ választékosabb szókincset.
A második jelentésréteg stilisztikai természetű. Régebbi irodalmi nyelvben a numerózus mondat, sor vagy szöveg lehetett olyan, amelynek kellemes ritmusa, szabályos lüktetése, zeneisége van. Ez a jelentés a latin retorikai hagyományból érthető meg. A klasszikus szerzők számára a „szám” és az „ütem” nem álltak távol egymástól: a megszámolhatóság, a tagoltság és a ritmus egyazon fogalmi mezőbe tartozott.
Éppen ezért a numerózus szó érdekes példa arra, hogyan él tovább egy latin eredetű kifejezés a magyarban úgy, hogy közben megőrzi a régi műveltségi rétegek lenyomatát. Ma a legtöbb beszélő valószínűleg a „számos”, „népes” jelentést érzi elsődlegesnek, de a stilisztikai, ritmikai árnyalat sem tekinthető hibásnak, csak szűkebb körben használatos.
Szinonimák
A numerózus szó rokon értelmű megfelelői a szövegkörnyezettől függnek.
Mennyiségi értelemben
- számos
- népes
- sokaságot alkotó
- nagy létszámú
- bőséges
- tekintélyes számú
Stilisztikai, ritmikai értelemben
- ritmusos
- ütemes
- dallamos
- jól tagolt
- zeneien formált
Ellentétes jelentésű szavak
- kevés
- csekély számú
- kisszámú
- szórványos
- gyér
- ritka
Ha a ritmikai jelentést nézzük, akkor ellenpár lehet még:
- darabos
- szaggatott
- ritmustalan
- egyenetlen
Példamondatok
- A konferencián meglepően numerózus hallgatóság jelent meg.
- A városban numerózus diákközösség él, ezért erős az egyetemi légkör.
- A szerző több numerózus forráscsoportra támaszkodott kutatása során.
- A régi kritikus szerint a költemény nyelve különösen numerózus, vagyis szépen ritmizált.
- A faluban egykor numerózus családok laktak, ma azonban csökkent a népesség.
- A szónok beszéde numerózus mondatfűzésével tűnt ki a korabeli nyilvánosságban.
Használati területek
A numerózus leginkább az alábbi nyelvi helyzetekben fordul elő:
- tudományos szövegekben, ahol a szerző a „nagy számú” jelentést pontos, választékos formában kívánja kifejezni;
- irodalomtörténeti és stilisztikai elemzésekben, ahol a ritmikus, tagolt szerkezet leírására szolgálhat;
- publicisztikában, főleg ünnepélyesebb vagy emeltebb stílusban;
- régiesebb nyelvhasználatban, különösen a 19–20. századi esszék, kritikák, tanulmányok szókészletében;
- köznyelvben ritkábban, mert ott többnyire egyszerűbb szavak váltják fel, például: sok, számos, népes.
Fontos megjegyezni, hogy a numerózus szó nem idegen a magyar nyelvtől, de nem is a legköznapibb eleme. Éppen ezért akkor hat természetesnek, ha a szöveg tónusa eleve választékosabb. Egy baráti beszélgetésben kissé mesterkéltnek tűnhet, míg egy tanulmányban vagy esszében teljesen helyénvaló lehet.
Kapcsolódó szavak
- numerikus – számokkal kapcsolatos, számszerű
- numerológia – a számok misztikus jelentőségével foglalkozó irányzat
- numerál – számmal jelöl, számoz
- számos – sok, többféle, nagy számú
- népes – sok emberből álló
- ritmus – szabályos lüktetés, ütem
- metrum – időmértékes ritmikai szerkezet
Összességében a numerózus szó egy szép példája annak, hogyan rétegződik egy latin eredetű műveltségszó jelentése a magyarban. Egyszerre hordoz mennyiségi és stiláris tartalmat: jelentheti azt, hogy valamiből sok van, és azt is, hogy valami ritmusosan, zeneien szerkesztett. Éppen ez a kettősség adja a szó nyelvtörténeti érdekességét és stilisztikai értékét.
