Rövid magyarázat (definíció)

Az atonalitás olyan zenei kifejezés, amely a hagyományos tonalitás hiányát jelenti. Az atonális zene nem követi a klasszikus zenei skálák és harmóniák szabályait, hanem szabadon használja a hangokat anélkül, hogy egy adott hangnemhez ragaszkodna.

Eredet (etimológia)

Az „atonalitás” szó az ógörög „a-” (jelentése: nélkül) és „tonos” (jelentése: hang, feszültség) szavakból ered. Az előtag „a-” tagadást fejez ki, míg a „tonalitás” a zenei hangnemre utal. Így az atonalitás szó szerinti jelentése: „hangnem nélküliség”.

Kategória (szakterület, témakör)

Az atonalitás kifejezés főként a zenetudomány és a zeneszerzés területén használatos. A 20. század elején vált különösen jelentőssé az avantgárd zenei irányzatokban.

Részletesebb magyarázat

A tonalitás a nyugati klasszikus zene egyik alapvető eleme, amely meghatározza a dallamok és harmóniák közötti viszonyokat egy adott hangnemben. Az atonális zene ezzel szemben elutasítja ezt a rendszert, és nem tartalmaz tonikai központot vagy domináns-tonika kapcsolatot.

Arnold Schönberg osztrák zeneszerző volt az egyik első, aki tudatosan alkalmazta az atonalitást műveiben. Schönberg 1908-ban írta első teljesen atonális darabját, ami forradalmi változást hozott a zenei világban. Az ő munkássága nyomán jött létre a dodekafónia vagy tizenkétfokúság módszere is, amely egy speciális típusú atonalitás.

Az atonális zenében minden hang egyenlő fontosságú, nincs hierarchia közöttük. Ez lehetőséget ad arra, hogy a zeneszerzők új és szokatlan hangzásokat hozzanak létre, amelyek gyakran meglepők és provokatívak lehetnek.

Szinonimák (rokon értelmű szavak)

• Hangnemnélküliség
• Tonalitásmentesség
• Nem-tonális zene

Ellentétes jelentésű szavak (antonímák)

• Tonalitás
• Hangnemi rendszer
• Tónusos zene

Példamondatok

• Az atonalitás alkalmazása radikálisan megváltoztatta a modern zeneszerzés irányvonalát.
• A koncerten játszott darabok közül több is atonális volt, ami kihívást jelentett a hallgatóság számára.
• Schönberg munkássága révén az atonalitás széles körben ismertté vált.

Használati területek (szakmai vagy köznyelvi használat)

Az atonalitás kifejezést leginkább szakmai körökben használják, különösen zenetudósok, zeneszerzők és muzsikusok között. A köznyelvben ritkábban fordul elő, de amikor mégis használják, akkor is általában művelt beszélgetések részeként jelenik meg.

Kapcsolódó szavak

• Dodekafónia
• Tizenkétfokúság
• Avantgárd zene
• Arnold Schönberg
• Zeneszerzés